A magyar szokásoknak megfelelően húsvét hétfőn a lányokra jó néhány adag kölni és esetleg egy nagy vödör víz vár. A fiúkra pedig egy délelőttnyi mászkálás, rokonlátogatás, csoki evés, nagyobb korban pedig fröccsözés vagy pálinkázás. Azonban ahogy telnek az évek, a fiúk legalább úgy húzzák a szájukat a bizonyos nap közeledtével, mint a lányok. Koránkelés, kötelező vendégvárás, jópofizás. De csak ennyi maradt volna mára a hagyományból?

Az ország több pontján manapság is rendeznek hagyományos húsvéti locsolást, ilyenkor a fiúk és a lányok is népviseletbe öltöznek. A locsolók nagy vödör hideg vízzel hálálják meg a piros tojást, ám az biztos, hogy ezek a hölgyek egyhamar nem fognak elhervadni. Kisgyerekes szülők is szívesen húznak színes harisnyát és mintás szoknyát a lányaikra, ahogy várják az ingbe öltözött, anyukával-nagymamával érkező fiatalembereket. De ahogy múlik az idő, úgy fogynak a kikészített hímestojások, és a locsolók is. Vajon a 21. század női elhervadásra ítéltettek?

A mai tizen- és huszonéves korosztály leányai, ha szerencséjük van, a valamennyi hajlandóságot mutató, egy igazi klasszikus zöld erdőben járós versikével készülő apukától bezsebelhetnek egy locsolást, vagy esetleg a bátyótól, meg ha nagyon muszáj a szomszéd fiútól, de a hétfői nagy forgalom a múlté, általában mindkét fél örömére. Ha van is fiú-lány barátság a terítéken, akkor sem egyértelmű, hogy egy locsolkodást is kibír ez a kapcsolat. Meg igazából ciki is, mert otthon van anya, aki mindenkinek sütit kínálgat, vagy apa, aki jön a lejárt vicceivel, és amúgy is mindenki kényelmetlenül érzi magát.

Ez a kényszeredett helyzet az, amiért manapság egyre inkább kikopik a divatból a húsvéti locsolkodás. Lányos házban élve magam is tapasztalhattam, hogy habár kislányként mindig boldogan vártam vasárnap reggel a nyuszi érkezését, a sonka nyammogása közben mindig jött a felismerés, hogy holnap reggel hétkor zöld harisnyában, copfban már kint kell állnom a teraszon, várva a fiúkat az utcából. És bár tudományosan bizonyított tény, hogy nőként teljes életet is lehet élni locsolás nélkül, mégis szép dolog lelassítani ebben a rohanó világban egy ilyen régimódi hagyomány miatt. Talán leginkább a tinédzsereknél dívik legkevésbé locsolókat várni, de a fiatal felnőtteknél, majd a gyerekes családoknál ismét visszatér ez a szokás.

Mindenkinek megvan az az időszak az életében, amikor nem, vagy csak nagyon muszájból hódol ennek a szokásnak. A modern időkben, amikor a fiatalok életük legnagyobb részét a számítógép és az okostelefon mellett töltik, érdemes megállni egy pillanatra, és elővenni a régi kölnit a szekrény hátuljából, hiszen ha valamit tudhatunk a locsolásról az az, hogy akkor volt igazán jó, ha még másnap is érezni az illatát.

Lucz Viki